Ilyen randán nézett ki, ahogy a sütőpapíron faragcsáltam.
Először a mellső lábakat külön akartam burkolni, de jobb lett volna, ha a hátsókkal teszem ezt. :( Sajnos ott nagyon vékony volt a marcipán, így volt mit javítanom, mikor a lábakat formáztam hátul. A fejet külön vontam be, és két szurkapiszka segítségével biztosítottam rá a testre. A füleket először meg kellett szárítani fél gyufaszállal a végükben, hogy azokkal tudjam felszúrni a fejre. A szemeknek először még a csupasz fejre tettem egy kis hurkányi marcipánt, mintha egy szemöldök lenne. Utána mikor beborítottam, tudtam a szemeknek üreget formálni könnyen. Persze semmilyen marcipánkezelő cuccom nincs, kés végével meg hegyével bénáztam, de sokkal jobb lett volna egy gömbvégű izé, amivel formázhattam volna az ebet.
Sajna barna ételfestékem már nincs, ellenben fekete se! :) Úgyhogy orvosi szénnel színeztem azt a keveset, amit kellett, úgyhogy a csont valami olyasmi, mint amit a kutya évek múlva talál a kertben. Talán a kutyu is szebb lett volna, ha nem albínó, de mint mondtam, barna foltokat nem tudtam prezentálni.
Ez pedig a végeredmény. Az egyik lábánál randa, a háta széles, a farkáról azt se tudom mekkorának kellene lenni, de hát ha ilyen is, a miénk! :))
Belül egyébként csupa csoki, de hát ez kit érdekel?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése