Ezt a receptet kivételesen nem törökmániás leendő sógorom sugallatára próbáltam ki; hanem mert a férjem elhintette, hogy egy kávézóban mennyire finom sült tejberizzsel kínálták. Ez nekem elég furcsa, mert számomra a tejberizs főtten sem ehető, de így, hogy még meg is sütik...
Mindenesetre utána néztem, és kiderült, hogy ez kissé szuflé jellegű, kevés rizs, sok "lé" édesség, úgyhogy szedegettem recepteket, és kiválasztottam a számomra legmeglepőbbet; majd próbáltam átalakítani ízlésem szerint.
Mindent decis mércés pohárral mértem.
Mi került bele?
0,5 dl rizs
2 dl víz
6 dl tej
10 ml folyékony édesítőszer (vagy 1 dl cukor)
vanília aroma
1 tojás sárgája
1 púpozott ek étkezési keményítő
kb. 2 ek tej
Feltettem a 2 dl vízben főni a rizst.
Közben egy tálban a tojássárgáját, étkezési keményítőt, vanília aromát és a picike tejet kikevertem csomómentesre.
Nagyon hamar elnyelte a rizs ezt a rengeteg vizet, s ekkor megküldtem a tejjel és az édesítővel, valamint a keményítős tojássárgájával.
Felforraltam.
Majd folyamatos kevergetés mellett kb. 5 percig főztem.
A sütőt előmelegítettem 200 C fokra.
Közben egy tepsibe vizet engedtem, és belehelyeztem a picike méretű mázas cserépedényemet. (mert szuflés poharaim még mindig nincsenek) Az edényt kb. félig lepte el a víz.
Bekanalaztam egy merőkanállal a kreálmányt a cserépedénybe, és hamar betoltam a sütőbe.
Az egész igencsak folyékony, nem kell meglepődni. :)
Kb. 60 percig kell sütni, mígnem a teteje szép barna színt kap foltokban, s a tűpróba során érezni lehet, hogy már nem madártejről van szó.Ekkor kivettem, és rövid ideig állni hagytam, tekintve, hogy nagyon forró volt alatta a víz. Később aztán két kesztyűt feláldozva hirtelen belenyúltam a vízbe az edényért, amit a mosogatóba helyeztem és lassan hideg vizet eresztettem alá, hogy lehűljön.
Mikor lehűlt, a hűtőbe tettem 2-3 órára. Lehűlve állítólag pont olyan, mint a kávézóban, és kivételesen nekem is ízlik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése