Névnapos lányom, Henike, kérte,hogy süssek valami finomat, sósat, jó ropogósat...
Amikor a tésztát készítettem, még nem tudtam, hogy mi lesz belőle, de ahogy egyre másra tettem bele a hirtelen kigondolt (pizzatészta alapját képező) alapanyagokat, szépen összeállt a kép. :)
Így készült egy adag (egy tepsivel), ami olyan gyorsan elfogyott, hogy pár óra múlva újra gyártottam, immáron két adagot, melynek felét szárított paradicsommal tunningoltam.
Így dobtam össze a dupla adagot:
Nagyobb keverőtálba belecuccoltam az alábbiakat:
25 dkg liszt
2,5 dkg élesztő
1 tk só
1 tk méz
jó pár csipet oregánó
125 ml víz
0,7 dl olaj
2 marék reszelt trappityu (a tésztába!)
kb. 10 cm hosszú póréhagyma apróra vágva
egy marék lenmag
és a tészta felébe 3 db apróra vágott szárított paradicsom
Ezt az egészet a robotgép spirál karjával tésztává kevertem. Mikor készen volt, akkor megfeleztem és a felébe szárított paradicsomot is tettem.
Kitettem az egyik gombócot egy sütőpapírra, leborítottam egy másik sütőpapírral. Addig nyújtottam sodrófával, amikor beborította kb. 3/4-ét a sütőpapírnak. Jó vékony lett a tészta,de ahogy az alant leírt módon össze"tekertem" ferdén, már kezelhetővé vált.
Derelyemetélővel nagy hosszú, kb. 1,5 ujjnyi vastag csíkokat vágtam belőle, s egyesével a csíkokat összecsavartam (ez a legmacerásabb, de elég hamar rájön az ember a módjára). Ferdén kell csavarni, és az egyes tekervények átfedésbe kerülnek. Végül úgy csináltam, hogy egyik kezemmel egyik, másikkal másik irányba sodortam és összetekerődött így is. :)
Közben beindítottam a sütőt 180C fokon.
Egy sütőpapírral kibélelt tepsibe rakosgattam a rudakat. Megcsináltam ugyanezt a másik gombóccal is.
Ezután egy szilikon kenőecsettel megkentem sitty-sutty mindet tejföllel, majd megszórtam slendrián módon sajttal, ami hullt minden irányba, de később az is rásült a rudakra.
Amikor 2 tepsivel sütöttem, akkor 180C fokon légkeverés mellett (ha ilyen nincs, kb. 200 C fokon kell sütni egyesével) sütöttem barnulásig, ami olyan 15-20 perc lehetett.(kb. 10 perc után megcseréltem a tepsiket)
Ebből a második adagból mára is maradt, és ugyanolyan finom ropogós volt, mint tegnap sülés után, néhol jól lehetett érezni a póréhagymát benne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése