Életem első nyúlsültjét készítettem, és jelentem: nem az utolsót! Persze sajnálom a nyuszit, de olyan a husija, amit a gyerekek is szívesen esznek, nagyon egészséges, és persze nekünk is ízlik. Állagra a csirkemellre hasonlít a legjobban, annyi külö
nbséggel, hogy ennek még hidegen is olyan az állaga, mint a hosszan pácolt, röviden grillezett pihe-puha pipicici!
Nos, fogtam a tenyésztő Jenő bá által részemre oly gondosan összevágott húsosabb nyuszirészeket, azaz combokat, gerincet, hasa aljáról került színhúst, és az alábbi pácban dekkoltattam vagy 3 napig:
A jól záródó műanyag edény aljára kevés olíva olajat tettem, ebbe pár kanál magos mustár, kevéske szójaszósz, annál több fokhagyma, borókabogyó, babérlevél és kevés só, frissen őrölt bors került. A borókabogyókat jó lett volna összetörni, de én csak összenyomtam egy lapos kés nyelével. Az egész pác nagyon kevés lett, úgyhogy egyesével kezdtem forgatni bele a húsokat, néha úgy tűnt, hogy nem lesz elég, de aztán csak sikerült rendesen bekenőcsözni őket. :) Úgyis egymás hegyén hátán feküdtek, egymást boldogították és ízesítették napokig, úgyhogy jutott mindenhova a pácból.
A sütés napján vékonyan bespricceltem olajjal a nagy üvegfedeles sütőedényemet és egymás mellé szorosan letettem a nyuszihusikat. Ezekre nyúmájjal töltött gombát pakoltam, és együtt sütöttem őket kb. 1,5 óráig 200 fokon.
Mondhatom, hogy isteni finom, a szokásostól eltérő ízvilágot szolgáltatott számunkra egy szép vasárnap délután.
A többiek krumplipürével ették, én meg inkább magában. ;-) Hiszen a nyúlhús önmagában beillik egy jó kis diétás étrendbe is.
Köszi Jenő bá, közi Zuzi manager, minden vágásból szeretnék egy ilyen nyulat! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése